Tagadod a piszkos kezeket,

Tagadod a piszkos kezeket

Mihent az Írók nyomtatásba egy egész nemzet elöt el kezdenek egymással vetélkedni, azonnal meg indul a szép elmélkedés Vitatni akarom ezt a könyvet, nem méltatni. Méltatást az átlagos filozófia érdemel, a jó filozófia megérdemli, hogy érdemben megvitassák.

Megjegyzéseimet ellenvetéssel kell kezdenem. A magyar és a német nyelv nem tesz különbséget az isten és az ember ellen elkövetett vétkek között. A regényt ismerő olvasó megfontolására bízom, hogy — az orosz eredetitől függetlenül — melyik címet tartja a legszerencsésebbnek: Bűn és bűnhődés, Schuld und Sühne, Crime et châtiment, Crime and Punishment? Fichte szóhasználata is kérdéses: vajon amikor a vollendete Sündhaftigkeitról írt, vallási tehát ember és isten közötti vagy ember és ember közötti erkölcsi problémára gondolt?

Hume, Kant és Nietzsche utódai azonban már nem hisznek benne.

STAR WEEK-EXO:Luhan

Lukács már nem hitt ilyen világrendben. Ha ez így van, akkor mi értelme a bűnösségre akár teljes, akár nem teljes bűnösségre hivatkozni? Ilyen fogalom nem létezik a vallás keretein kívül vagy egy vallással átitatott és ezáltal garantált erkölcsi világrenden kívül.

Report Story Apukád halála után anyud újra megházasodott. Mostoha apád kínai melynek te nagyon örülsz. Mindig is érdekelt téged maga a nyelv és a kínai kúltúra is. Újdonsült nevelőd kap egy ajánlatot mely annyiból áll, hogy megint dolgozhat szülőhelyén. Ezt el is fogadja így az egész család költözik Pekingbe.

Kis János könyvében megakadtam, amikor olyan erkölcsi problémáról beszél, amelylyel kapcsolatban élethű átgondolásra volna szükség. Ez nem mindig szükséges, amikor ismeretelméleti problémákról értekezünk, erkölcsi problémákkal kapcsolatban azonban az élethűség nem mellőzhető. Az olvasó elnézését kérem, hpv vakcina fülöp-szigetek túl részletesen magyarázom, mire gondolok.

Először a kiszolgáltatottságot kell megértenünk. Ha manapság demokrata jogállamban egy útonálló rám tör, és pénzt vagy életet követel, akkor a pénzemet odaadom neki annak reményében, hogy az életemet megkíméli. De vannak elvetemült gonosztevők, akik a rablás után még ilyenkor is képesek gyilkosságra.

Kiszolgáltatottnak érzem magam, és az adott körülmények között nem tehetek mást: hagyom magam kirabolni. A kiszolgáltatottság azonban ilyenkor csak részleges.

Mindketten tudjuk, hogy törvényellenes és számon kérhető tettről van szó.

Tagadod a piszkos kezeket

A gonosztevő attól fél, hogy tettét számon kérik, a kiszolgáltatott pedig attól, hogy tagadod a piszkos kezeket gonosztevő még akkor is meggyilkolja, ha követelésének eleget tesz. A tagadod a piszkos kezeket abban bízik, hogy a számonkérés órája nem fog bekövetkezni; a kiszolgáltatott pedig abban, hogy a számonkérés lehetősége el fogja riasztani a gonosztevőt a gyilkosságtól. Az ilyen meggondolások közhelynek számítanak a demokrata jogállamokban.

Kis Jánosnak és Bernard Williamsnak a morális dilemmákkal és piszkos kezekkel kapcsolatban felhozott példái azonban — melyekről később még beszélni fogok — nem demokrata jogállamokban játszódnak le. Az élethűség megköveteli e körülmény teljes tisztázását: nem jogállamokban a kiszolgáltatottak teljesen vagy majdnem teljesen kiszolgáltatottak. Nemsokára kiderül, mi a különbség a kettő között.

Aki teljesen kiszolgáltatott, semmilyen bizonyosságra nem számíthat. Pontosabban: a teljesen kiszolgáltatott embernek csak egyetlen bizonyossága van, nevezetesen, hogy nincsenek bizonyosságok. Kis János példájában egy SS-orvos a megsemmisítőtáborban ajánlatot tesz egy anyának, hogy válasszon két gyermeke között.

tagadod a piszkos kezeket hpv, amely szemölcsöket okoz a lábakon

A szerző ezt írja Az élethűséget nem lehet itt helyettesíteni azzal, ami csak úgy fest, mintha élethű lenne. Ez magyarázatra szorul. Giccsesnek nevezünk egy olyan alkotást, amely úgy fest, mintha élethű lenne, de nem az. Giccses például egy műanyagból készült padló, amely úgy fest, mintha tölgyfa padló volna.

tagadod a piszkos kezeket hasi rák és hátfájás

Olyan leírás vagy regény a holokausztról vagy a megsemmisítőtáborokról, amely a foglyok teljes kiszolgáltatottságát figyelmen kívül hagyja, giccs- illetve ponyvairodalomnak tagadod a piszkos kezeket. A naiv vagy szentimentális olvasó az ilyesmibe könnyen belehelyezkedik és beleképzeli magát. Elérzékenyül, és miután kisírta magát, azon töpreng, vajon ő mit tett volna ilyen körülmények között. Már a kérdésfeltevés is rossz.

Mielőtt azon gondolkodunk, mit tettünk volna, azon kellene gondolkodnunk, mi történt ebben a környezetben? És ha ekkor a teljes, mindent átváltoztató és végletes kiszolgáltatottság nincs tagadod a piszkos kezeket szemünk előtt, akkor akármit mondunk, zagyvaságot hangoztatunk. Megsemmisítőtáborokban a gonosztevők nem törvényellenesen, hanem a fennálló törvények értelmében cselekedtek; tőlük csak az elégtelen könyörtelenség volt számon kérhető.

Az emberiség ellen elkövetett gonosztett fogalma sem a gonosztevők, sem az áldozatuk elméjében nem merült fel. Aki ilyen gonosztevő hatalmában találja magát, annak egyik legfontosabb meggondolása, hogy miként tudná a következő perceket vagy órákat túlélni. Percekben és órákban, de nem napokban számol. Ha például a megsemmisítőtábor környezetében túléli a másnap reggeli Zählappelt, akkor puszta élete bizonyíték arra, hogy még egy csatát megnyert. Személyes megváltásra nem számíthat, a közös megváltás esélye pedig a térképről olvasható le: csak abban reménykedhet, hogy sikerül addig életben maradnia, amíg a német birodalom semmivé zsugorodik össze.

Feltéve persze, hogy a gonosztevők ezt a megváltást már nem képesek meghiúsítani. Ártatlannak és tudatlannak számít, aki ezt nem érti. Hány percig tagadod a piszkos kezeket volna életben a kényszermunka megtagadása után? Erre a kérdésre persze már nem tudott válaszolni.

Aki soha nem volt teljesen kiszolgáltatott, az igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy ő vajon mit tett volna a munka- és megsemmisítőtáborok világában. Erre azonban senki nem tud és nem is tudhat választ adni. Még az sem, aki egyszer már keresztülment ilyesmin.

Amikor a rendezett körülmények között élő ember — legyen gyáva, átlagos, hősies, szent vagy gonosz — teljesen kiszolgáltatottá válik, radikálisan megváltozik.

A történtek után a demokrata jogállamokban élőknek azon spekulálni, hogy ők vajon mi mindent tettek volna jobban, üres játszma. A megsemmisítőtáborban teljesen kiszolgáltatott ember rosszabb helyzetben van, mint akit kínpadra feszítenek. A kínzás áldozatának az öngyilkosság lehetősége kecsegtető megoldás — ezáltal talán meghiúsítja ellenfele terveit.

A megsemmisítőtáborban teljesen kiszolgáltatott ember viszont még öngyilkossághoz sem folyamodhat. Csak nem akarná saját magán és önkéntesen ugyanazt az ítéletet végrehajtani, mely ellenfelének eddig nem sikerült! Kis János nagyon jó filozófusok társaságában találja magát, amikor William Styron Sophie választ című regényéből átvett egy példát. Ordináré ponyvaregénynek tartottam ezt a túl hosszú könyvet, amikor több mint huszonöt évvel ezelőtt a kezembe került.

Alaposan tévedtem! Akkor nem olvastam el, ma tagadod a piszkos kezeket csak a kötelességtudás késztetett arra, hogy elolvassam.

Meglepett azonban, hogy a nem éppen elsőrangú amerikai regényíró jobban értette a megsemmisítőtáborok világát, mint a kitűnő magyar filozófus. Az élethűség megteremtése érdekében Styron Sophie-ja tényleg buzgó katolikus. Ezt Kis János is megemlíti, de nem tartja állandóan szem előtt. Fontosabb azonban, hogy a Mengele doktor után mintázott orvos — dr. Fritz Jemand von Niemand — katolikus pap akart lenni, mielőtt apja tanácsára orvosi pályára ment. És végül az is fontos, hogy az orvosnak alkoholszaga volt, amikor Sophie-nak előállt az ajánlatával.

A közös vallás által garantált erkölcsi világrend legalább annyiban mentőövet nyújt neki, hogy az orvos ajánlatát komolyan veheti. Tagadod a piszkos kezeket, ha azt tagadod a piszkos kezeket, az orvos ittassága arra vall, hogy nem jól érzi magát a halál angyalának szerepében.

Miután azonban az ajánlatot legalább olyan mértékben komolyan vette, hogy választását az orvos tudomására hozza, ugyanolyan teljesen kiszolgáltatottá válik, mint a zsidó fogoly. Mint teljesen kiszolgáltatott, akármit mond vagy tesz, tagadod a piszkos kezeket következő pillanatokban azt kell mondanunk, hogy az adott körülmények közt a legjobbat választotta.

Minden későbbi lelkifurdalása vagy önmarcangolása irracionálisnak számít. Tiltakoznom kell: nem Sophie-nak van erkölcsi katasztrófája. Ha mindkét gyermekével a gázkamrába lép, vagy ha saját magát és legalább egyik gyerekét megmenti ettől, Sophie választása erkölcsi szempontból vitathatatlan. Ki merné neki azt mondani, hogy helytelenül cselekedett? Ki merne hozzá félelemmel és szánalommal közeledni?

Ilyen érzelmek csak a színházi közönségnek vagy az Anna Karenina olvasóinak körében otthonosak. A színházi előadás után van katarzis.

tagadod a piszkos kezeket férgek és tűk kezelése

Auschwitz után nincs és ne is legyen. Ott csak az emberiség szégyenét és azok erkölcsi csődjét észlelhetjük, akik ezt lehetővé tették. Minden más meggondolás nem megértésre, hanem a bölcselkedés üresjáratára vall.

A kiszolgáltatottak körében is voltak azonban nehezen elfogadható és nehezen elutasítható ajánlatok. A belföldi tapasztalatok itt többet segítettek volna Kis Jánosnak, mint az egész külföldi szakirodalom ismerete.

Példa lehet két házaspár története: öt kisgyermekkel és egy öregasszonnyal indultak útnak Budapestről, és nemsokára egy Auschwitz felé tartó vonaton találták magukat.

Az öt felnőtt önként hagyta el Budapestet júniusában. Megvesztegettek néhány katonát, hogy segítsék őket Romániába menekülni.

A katonák azonban csak eleinte voltak segítőkészek, rövid utazás után bekényszerítették őket egy Auschwitz felé induló vonatba.

Olvassa el is