Elterjedt homokkő, Hárshegyi homokkő

Kőzetek mint építőanyagok | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

Hárshegyi homokkő

Kötőanyagok: kovasav, dolomit, meszes oldat, agyagok, ritkábba: baritos, sós, gipszes, kaolinos. Szerkezeti sajátosság: jellemző a rétegzettség, de előfordul rétegződés nélkül is. Felülete a szemcsézettség miatt nem csiszolható, csúszásgátló tulajdonságát kihasználják. A kvarcszemcsék miatt csak különleges szerszámokkal fűrészelhető. A kitermelés szaggatással és kőzetkímélő robbantással lehetséges.

Elterjedt homokkő árnyalatú rétegzett homokkő Keletkezése[ szerkesztés ] A homokkő alapanyaga magmás, üledékes és metamorf kőzetekből egyaránt származhat. A föld felszínére kerülő kőzetek fizikai mállás folyamán aprózódnak és törmelék keletkezik, mely gravitáció hatására vagy valamilyen közvetítő segítségével, ami lehet szél, víz vagy jég, az üledékgyűjtőkbe jut, ahol a szállítási energia csökkenésével az aprózódott anyag lerakódik.

A kőzetté válás során a laza, többnyire magas víztartalmú üledéktest jelentősen tömörödik a további üledékesedek lerakódásával, urothelialis papilloma kezelés m mélységben az eredeti térfogata már felére csökkenhet.

A tömörödés során csökken a pórustérfogat, vízvesztés következik be, ami jelentősen befolyásolja az üledék fizikai-kémiai tulajdonságait. A vízben oldott anyagok kiválnak az üledékszemcsék között, bekövetkezik a cementáció. Kovás cementáció akkor következik be, ha nagyobb mélységből a pórusok magmás működésből származó oldatokkal telítődnek.

A víz a homokkő falnak sem barátja. - Újabb agyonszigetelt és ezért nedvesedő fal.

Kisebb mélységnél az agyagos kitöltödésnél a kitöltő agyag megszilárdulása a hő hatására következik be. A leggyakoribb cementációs anyag a kalcitami 1—2 km mélységben alakul ki. Elterjedt homokkő kalcit kitöltésű karbonátos üledékben gyakori az átkristályosodás, az így megnövekedett egymásba kapcsolódó kristályszerkezetek, a kialakult kőzet szilárdságát növelik. Homokkő görgeteg Különleges homokkövek[ szerkesztés ] Regenerált vagy kristályhomokkő: a kvarcszemcsék és a kitöltő kovasavas kötőagyag optikai tulajdonságai közel azonosak, így a kőzetfelület egységes szerkezetű.

Arkóza: magas földpát elterjedt homokkő kovás kötésű.

Elterjedt homokkő,

Itakolumot: a kvarcszemcsék láncszerűen kapcsolódnak kötőanyag kovasavas. Fils homokkő: a lényeges elegyrész pórusait kitöltő nyag meszes vagy márgás, agyagos.

Hárshegyi homokkő : kovasavas kötőanyagú, durva szemcsés kvarchomokkő, változatos sárgás elszineződéssel. Előfordulásai[ szerkesztés ] Gyakori kőzetféleség, kitermelésre a tektonikai hatásoktól mentes egynemű változatos rajzolatú előfordulások alkalmasak.

Jelentős előfordulások vannak NémetországFranciaország területén. Megtalálható LengyelországbanOroszország szibériai és távolkeleti vidékein.

elterjedt homokkő

Már az ókorban bányászták EgyiptomSzíriaJordánia területén. Ugyancsak elterjedt India és a távol kelet országaiban.

Kőzetek mint építőanyagok

Megtalálható Ausztrália szövetségi államaiban. Világhírű a szép rajzolatú és változatos színű Grand-kanyon beli előfordulás az Amerikai Elterjedt homokkő Államok területén. Hazai előfordulások[ szerkesztés ] Magyarországon sok helyen található homokkő.

elterjedt homokkő

A legjelentősebb és hasznosított előfordulások a Balaton-felvidéken több helyen, a Mecsekben Jakabhegyen és Budapest területén a Hárs-hegyen találhatóak. Felhasználása[ szerkesztés ] Faragott szobor vörös homokkőből Már az ókorban kedvelt építőanyag volt.

Elterjedt homokkő megjelenését a korai egyiptomi építészet, a Római Birodalom területén középületek építésére egyaránt használták.

Hárshegyi homokkő – Wikipédia

Több alkalommal az előfordulások masszív tömegében kivéséssel térkiképzést alkalmaztak Petra, Királyok völgye. Az elterjedt homokkő Indiában, Burmában egyaránt elterjedt építőanyag volt. A középkori építészetben is kiterjedten alkalmazták, de az újkorban és a jelenben is jelentős a felhasználása. A szobrászatban egyedi, nagyméretű alkotások obeliszkek, diadalkapuk készítésénél használták.

elterjedt homokkő

A kvarcalapú kovásodott homokkő szobrászati alkalmazása a rossz faraghatóság miatt nem volt elterjedt, az agyagkötésű homokkövek finomabb megmunkálásra alkalmasabbak. A kalcitkötésű és az agyagkötésű homokkövek az atmoszferikus hatásra felületükön porladnak. Különösen jelentős ez a hatás a savas esők megjelenése óta.

elterjedt homokkő

Ezért az ilyen homokkőből készült műtárgyakat napjainkban felületi kezeléssel, elterjedt homokkő látják el. Ma is kiterjedten alkalmazzák az építészetben, alap és lábazati burkolatoknak, járófelületek kiképzésénél.

Kiterjedt alkalmazását láthatjuk a vízépítésben, ahol hullámtörők, mólók, kikötői létesítményeknél a durva kitermelésű homokkövet is hasznosítják.

Hartai Éva: A változó Föld. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

elterjedt homokkő

Olvassa el is